KÖNYVAJÁNLÓK

A Fiúság Akadémia oktatási napjain könyvszolgálat is rendelkezésetekre áll, ahol válogatott keresztyén könyveket vásárolhattok, illetve esetenként kölcsönözhettek. A kínálatunkat annak alapján állítottuk össze, hogy mely könyvek jelenthetnek segítséget ismereteitek gazdagításában, lehetőleg helyben meg tudjátok venni a kötelező és ajánlott olvasmányokat, illetve melyek azok a művek, amelyek a leginkább összhangban vannak akadémiánk „fiúság-szemléletével”.

Tim Chester: Örömteli kapcsolat Istennel (KIA, 2022)

Chester ebben a művében az Istennel való kapcsolat megélését helyezi a fókuszpontba, és arra a kérdésre keresi a választ, hogyan tudjuk azt örömmel megélni a hétköznapok kisebb-nagyobb harcai közepette. Válasza igazán Isten- és evangéliumközpontú. Rá jellemző egyszerűséggel, találó példákkal írja le, milyen az, amikor valakinek az életét tényleg áthatja a Szentháromság mindhárom személyével való kapcsolat. A könyv kiindulópontja egy átlagos nap története, amelyet esetekre bontva tárgyal az egyes fejezetekben, hogy mit jelent ott és akkor megélni az Istennel való meghitt kapcsolatot. Hiánypótló mű, mert nem dogmatikai jellegű értekezésként ír Istenről, hanem teljes mértékben a hétköznapok világa felől közelíti meg a Vele való kapcsolat valóságát, és ezzel segít bennünket áthidalni a vasárnapok (az istentiszteleti megélés) és a mindennapok között gyakran ott tátongó szakadékot.

James I. Packer: Megismerni Istent (Harmat, 2019)

Ismerjük-e igazán Istent, vagy csupán ismereteink vannak róla? „Ha a teológiai tudományt öncélúan keressük – írja J. I. Packer –, ránk fog romolni – felfuvalkodottá, önhitté tesz.” Az igaz istenismeret ezzel szemben találkozáshoz, méghozzá életet megváltoztató találkozáshoz vezet. A jól ismert angol teológus a reformáció és a brit puritán hagyomány gazdag örökségéből merítve Isten lényéről elmélkedik könyvében: mit jelent Isten végtelensége, örökkévalósága, változtathatatlansága; mindenható, mindent tudó, mindenütt jelenvaló volta; szentsége, szeretete, hűsége, jósága, türelme, igazságossága és ítélete. S hogy miképp kerülhetjük el az öncélú ismeretszerzést? „Minden egyes Istenről megtudott igazságot – figyelmeztet a szerző – Isten előtti elmélkedés tárgyává kell tennünk, hogy Istenhez szóló imádsághoz és magasztaláshoz vezessen.”

Timothy Keller: A tékozló Isten (Harmat – Koinónia, 2013)

Lehet-e bármi újat mondani Jézus talán legismertebb példázatáról? A bevett magyarázatok a lázadó fiatalabb fiú bűnösségét szokták hangsúlyozni, ám a híres New York-i lelkipásztor szerint Jézus ismert példázatának igazi címzettje a mindenkori „idősebb testvér”, a kegyes gyülekezeti tag, aki sokkal inkább elveszett, mint a lázadó fiatalabb. Saját jósága, törvénytisztelete vakítja el, és ez a betegsége, mivel nincsen tudatában, halálos lehet. Elsősorban az önigazult hívőnek kell meghallania az evangéliumot, ami nem más, mint az Atya meghívása szeretetének ünnepére.

Timothy Keller: Bálványaink (Harmat – Koinónia, 2015)

Míg egyeseknek a család és a gyerekek, a karrier és a pénzkeresés, a siker és az elismerés, vagy éppen a társadalmi státusz és a méltóság a bálványuk, másoknál egy szerelmi kapcsolat, a szakértelem és a tudás, a biztonságos és kényelmes körülmények, a szépség és az ész, valamilyen nagyszabású politikai vagy társadalmi ügy, önnön erkölcsi tartásuk vagy éppen a keresztyén szolgálatban való eredményesség tölt be ilyen szerepet. Timothy Keller új könyvében számos ismert és rejtőzködő bálványt leplez le, és mutatja meg, hogyan tölthetjük be a helyüket, és indulhatunk el a hamis istenek nélküli szabad élet felé.

Francis A. Schaeffer: Igaz lelkiség (Ébredés Alapítvány, 2008)

A kötet arról szól, hogy mennyire fontos naponta Krisztus munkájába vetett hitből élni. Csak Krisztusba vetett hitből igazulunk meg, és ezt minden igaz keresztyén boldogan elismeri, mert rájövünk, hogy soha nem tudunk Istennek elegendő jó tettet felmutatni, hogy elfogadtassuk magunkat. Schaeffer azonban hozzáteszi (és erről vall az egész Szentírás is), hogy hit által szentelődünk is meg. A keresztyén élet nem olyan, hogy a Jézusba vetett hit ajtaján belépünk, aztán onnantól a saját erőnkből haladunk tovább, mintha meg tudnánk szentelni magunkat. Nem! A megszentelődés, a keresztyén növekedés Isten Lelkének munkája, amit szintén hittel tudunk magunkévá tenni, éppúgy, ahogy újjászületésünk is Isten műve, amit hittel fogadunk el.

Jerry Bridges: Kegyelem (Ébredés Alapítvány, 2009)

„Amikor a kegyelemről van szó, szinte mindig arra gondolunk, hogy kegyelem által van üdvösségünk. Még a hozzáférhető keresztyén irodalom is csaknem kizárólag az üdvösséggel foglalkozik. A Biblia azonban azt tanítja, hogy nemcsak a megváltás származik kegyelemből, hanem mindennapi életünket is kegyelem által éljük. Ez a kegyelemből való élet az, amit oly kevéssé értenek és gyakorolnak napjainkban még a keresztyének közül is sokan. Vannak, akik azt hiszik, hogy a keresztyén élet sikeressége alapjában véve tőlünk függ: odaszánásunktól, fegyelmezettségünktől, buzgalmunktól, amihez útközben esetleg némi Istentől jövő segítség is párosul. Csak színleljük az apostoli hozzáállást: „Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok” (1Kor 15,10). Ha nem is mondjuk ki, mottónkká vált a gyakran idézett szólás: „Segíts magadon, az Isten is megsegít.” Nagyon felszabadító és örömteli felismerés volt számomra, amikor rádöbbentem, hogy a napi kapcsolatom Istennel Jézus Krisztus kimeríthetetlen érdeme, nem pedig az én teljesítményem gyümölcse. Ez azonban nem lehet csak egy pillanatig tartó felismerés; ebben nap, mint nap meg kell erősödni. Erről szól ez a könyv” – vallja a kötet szerzője.

Timothy Keller: Az önmagunkról való megfeledkezés szabadsága (Harmat – Koinónia, 2015)

Timothy Keller ebben a rövidke könyvében arra a szabadság felé vezető útra invitálja olvasóit, amin járva már nem kell aggódnunk amiatt, hogy mit gondolnak rólunk mások, és az önmagunkkal kapcsolatos valamennyi bizonytalanságot is elengedhetjük. Idézet a műből: „Mi történik az emberi szívben, ha Isten kegyelme radikálisan átformálja? Milyennek kellene lennie a szívünknek, ha Krisztusban bízunk? Nem csupán az erkölcsös és erényes viselkedésre gondolok, hiszen erkölcsös és erényes cselekedeteket akkor is véghez vihetünk, ha a szívünk félelemmel, büszkeséggel vagy hatalomvággyal van tele. Olyan szívről beszélek, amelyet gyökeresen megváltoztatott Isten kegyelme, és arról, hogy ez mit is jelent a mindennapokban.”

Philip Yancey: Meghökkentő kegyelem (Harmat, 2008)

Körülöttünk minden azt harsogja: tökéletesnek kell lennünk, sikert sikerre kell halmoznunk – életünk attól függ, hogyan teljesítünk. Az önszeretet gravitációval terhelt mezőjéből csak úgy szabadulhatunk ki, ha elfogadjuk, hogy a hiányosságok, a gyengeségek és a halandóság is az emberi sors része. A sebeink és a hibáink azok a repedések, amelyeken keresztül a kegyelem behatolhat az életünkbe. A kegyelem megdöbbentő és botrányos – fogalmaz Philip Yancey. Meggyőződéseinket alapjaiban rendíti meg azáltal, hogy utánamegy a gonosznak, s irgalmat és reménységet kínál neki. Az amerikai szerző egyik legszemélyesebb és legprovokatívabb könyvében megrendítő őszinteséggel mutatja be a kegyelem életformáló hatalmát.

Os Guinness: Az elhívás (Harmat – KEVE, 2012)

Látod-e a létezés értelmét, van-e határozott célja az életednek? Vagy kiszámíthatatlan döntések és rajtad kívüli erők milliónyi vonzása alakítja sorsodat? Szeretnéd felfedezni a siker mögött rejlő valódi mozgatóerőt? Rájöttél-e, hogy az önbizalom mindig ingatag támasz, és a világtagadás végső soron semmire nem ad választ? – teszi fel világsikerű könyvében provokatív kérdéseit a társadalomkritikus szerző, valamint párbeszédre és közös gondolkodásra hívja olvasóit.

Tom Nelson: Munkára teremtve (Harmat, 2017)

Lehet-e a munkánk istentisztelet? Sokan lélekölő robotnak érzik, míg mások munkamániássá válnak. Mit tanít a munkáról a Biblia? Istennek milyen szándéka lehet a hivatásunkkal, és miként alakítja az életünket azon keresztül? Mi változna meg, ha a vasárnapok és a hétfők között zökkenőmentesebb lenne az átmenet? Tom Nelson gyakorlati példákkal és teológiai éleslátással vezet rá arra, miként hozhatjuk ki a legtöbbet választott hivatásunkból, s vehetünk részt Isten világformáló munkájában. Meggyőződése ugyanis, hogy mindannak, amivel ébren töltött óráink zömében foglalatoskodunk, nemcsak itt a földön, hanem az örökkévalóságban is nagy jelentősége van.

Bill Hybels: Csak pár lépés (Új Remény Alapítvány, 2010)

Mi lenne, ha tudnád, hogy ha egyszerűen odamész valakihez, és megszólítod, azzal megváltoztathatod az illető Örökkévaló sorsát? Csak pár lépés egy örökre szóló változásért! Ez nem a módszerekről szól, hanem arról, hogy érdeklődést tanúsítunk egy másik ember iránt. Csak annyi kell hozzá, hogy a szíved ráhangolódjon a Szentlélekre, kész legyél kimerészkedni „kényelmi körödből”, és belépni valaki másnak az életébe. Persze, az örök sorsát nem te fogod megváltoztatni, de óriási élmény, amikor szerető Atyánk kezében eszközök lehetünk abban, hogy valaki örök életet nyerjen Krisztusban.

Timothy és Kathy Keller: A házasságról (Harmat – Koinónia – KIA, 2015)

Kevés olyan könyv születik a házasságról, amely nemcsak azokat szólítja meg, akik kimondták már az igent, hanem azokat is, akik még keresik a társukat. Napjaink egyik legismertebb amerikai lelkésze, Timothy Keller, feleségével közösen írt könyvében életbe vágó kérdésekkel szembesíti olvasóit. Hogyan lehetne a harmonikus házasság kedvéért lemondani a társadalom olyan kitüntetett alapértékeiről, mint az egyéni szabadság, az autonómia és az önmegvalósítás? Hagyjunk fel minden idealista elképzeléssel (leendő) párunkkal kapcsolatban? Tényleg nem létezik a „tökéletes lelki társ”? Miképpen állíthatnánk le magunkban az úgynevezett „hibakereső automatát”, vagyis azt a belső a hangot, berregő kis masinát az agyunkban, amely pillanatok alatt képes kimutatni a másik hibáit?

Fűtő Robert: Béküljünk ki! (KIA, 2011)

Az Istennel való kapcsolatunk meghatározza a másik emberrel való viszonyunkat is. Ez a könyv nagyszerűen tárja fel hitünk (Istenhez való viszonyunk) és a házassági kapcsolatunk összefüggését. Ezzel nemcsak jó diagnózist ad a házassági problémákról, hanem megmutatja az egyetlen igazi megoldást is. A szerző többéves házassággondozói tapasztalatát a Biblia üzenetének fényében próbálja házaspárok és lelkigondozók számára segítséget nyújtó útmutatásként továbbadni. Sok házasság gyógyulásában, épülésében lehet majd eszköz ez a könyv.

Tedd Tripp: A gyerekszív pásztorolása (Presbiteriánus Kiadó, 2009)

Ez egy csodálatos könyv. Tedd Tripp tudja, miről beszél, és tudja, kinek mondja mindezeket. Ismeri a gyerekeket, a szülőket és ismeri Isten útjait. A legtöbb könyv, mely a gyermeknevelésről szól, vagy arra ad tanácsot, hogyan formáljuk és uraljuk gyermekünk viselkedését, vagy arra, hogyan tanítsuk őket, hogy jól érezzék magukat. Mind az uralkodást, mind az önmegvalósításra ösztönzést a szülői feladatok beteljesülésének tartják. Az első a szülői kívánságokat emeli az első helyre, az utóbbi a gyermek kívánságait. A gyerekszív pásztorolása azonban valami egészen más. Ez a könyv megtanítja, hogy milyen célokat kell szülőként kitűzni, és hogyan valósítsuk meg ezeket a gyakorlatban. Megtanítja, hogyan vonjuk be gyermekeinket abba, ami valóban számít…

Tim Kimmel: Kegyelemben bízó nevelés (Koinónia, 2016)

Ez a  könyv a gyermeknevelésnek egy olyan fontos – ha  nem a legfontosabb – aspektusát tárja fel, amire a nevelésről szóló könyvek vagy nem vagy nem elég alaposan térnek ki. Tim Kimmel könyvének középpontjába azt állítja, hogy minden szülőnek őrülten szüksége van Isten kegyelmére, amiben folyamatosan bízhatunk is a gyermeknevelés rögös útján. Olyan felszabadító kérdéseket tárgyal, mint hogy mit jelent a családban a különbözőség, a sebezhetőség, az őszinteség és a tévedés szabadsága. Hogyan nyújthatunk a gyermekeinknek erős reményt, biztonságot adó szeretetet és jelentőségteljes célokat? Hogyan valósulhat meg a kegyelem és az igazság harmóniája? Nagyszerű példákkal és történetekkel, igazán olvasmányosan ír arról a sokunkat megterhelő, gigászi feladatról, hogyan rontsuk el a lehető legkevésbé a ránk bízott újabb nemzedéket…

Craig G. Bartholomew és Michael W. Goheen: A nagy történet (Kálvin Kiadó, 2018)

Ez a mű elsősorban a teológiai hallgatókat tartja szem előtt, hogy legyen egy – az egész Bibliát átívelő – biblika teológiai kurzus, amely bevezetést nyújt számukra Isten hat felvonásból álló Nagy Történetébe. Ez egy olyan dráma, amibe Isten bennünket is meghív, hogy eljátszhassuk a magunk „szerepét” a Nagy Király örömhírének terjesztésében. A szerzők nagy hangsúlyt tesznek arra is, hogy a Biblia egy teljes világnézetet is nyújt, amely szellemi feltámadásként törhet be – a lelkileg és erkölcsileg egyre pusztuló – posztmodern világunkba.

Timothy Keller: Gyülekezet a középpontban (Harmat – Kálvin – Luther, 2019)

A gyülekezetről és a gyülekezetépítésről egy teológiailag igazán igényes és vaskos mű egy olyan presbiteriánus/református szerző tollából, aki maga is New York városában évtizedekig gyülekezetet vezetett. Ezt a könyvét elsősorban lelkészeknek vagy olyan elhivatott keresztyéneknek ajánljuk, akik maguk is gyülekezetet vezetnek, vagy azt akarnak plántálni. Egyedülálló módon ez a mű nem magával a gyülekezet teológiájával vagy a plántálás gyakorlati tippjeivel kezd, hanem hosszan ír magáról az evangéliumról is, ami tulajdonképpen létrehozza és táplálja a gyülekezeteket – ezzel is jelezve, hol van az igazi fókuszpontja az egészséges gyülekezetnek. Részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy az evangélium tartalma hogyan jelenhet meg úgy az adott kulturális kontextusunkban, hogy egyrészt az evangélium tartalma ne kompromittálódjon, ugyanakkor ne egy olyan kulturálisan inadekvát „csomagolást” kapjon, amely csak egy további (a Bibliából nem igazolható) akadályt képez a XXI. századi emberek evangelizálásában (kontextualizáció). Minden felekezetnek és lelkésznek fel kell tennie azt a kérdést, hogy a megszokott egyházi kulturális formákhoz ragaszkodnak-e inkább, azt akarják-e tovább örökíteni, vagy az evangélium tartalma és a hívő ember szív szerinti megszentelődése az, amit át szeretnének adni minél több embernek úgy, hogy szeretetben tekintettel vannak a másik kulturális beágyazottságára.

Dr. Lawrence Crabb: Kapcsolódás (Harmat, 2005)

Ezt a könyvet elsősorban nem a keresztyénség és a pszichológia kapcsolatának tisztázása témájában ajánljuk, bár ehhez is hozzátehet jó szempontokat, hanem azért, mert egy olyan dologra hívja fel a figyelmünket, ami méltatlanul elhanyagolt téma a keresztyén gyülekezetekben: és ez nem más, mint a valódi, őszinte, mély összekapcsolódás ereje. Túlságosan is régóta hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a gyülekezetbe járás szinte kimerül abban, hogy részt veszünk egy istentiszteleti alkalmon vagy bibliaórán, utána esetleg tíz-tizenöt percet elcsevegünk az életünk felszínét érintő kérdésekről, és utána ugyanazzal a mély magánnyal megyünk haza, mint ahogyan odamentünk. Crabb könyve feléleszti bennünk azt a hitet, hogy a keresztyén közösség ennél alapvetően többről szól, és amikor szeretetben valóban összekapcsolódunk, annak szinte „misztikus” ereje van a Szentlélek által, és így léphetünk mindannyian a belső, lelki gyógyulás útjára. Philip Yancey szerint „ez a könyv Crabb életművének megkoronázása.”

Wayne Jacobsen és Dave Coleman: Szóval nem akarsz többé gyülekezetbe járni? (Immánuel Alapítvány, 2014)

„Ez egy rendkívüli történet, mely megnevettet, könnyekre fakaszt és ámulatba ejt, ahogy ráeszmélünk, milyen mélységesen szereti az Atya minden egyes gyermekét. Arra készteti az olvasót, hogy újra gondolja, mit jelent az egyház valójában.” – Chris, egyetemi hallgató. Ha már belefáradtál a keresztyénség mindennapi rutinjába, és a mélyére akarsz ásni annak, hogy mit jelent valóban Krisztusban élni, Jake története a te számodra is reményt adhat. Könnyen lehet, hogy a te világodat is fenekestül felforgatja!

C. John Miller és Barbara Miller Juliani: Barbara, gyere vissza! (KIA, 2010)

„Anya, apa! Elegem van a szabályaitokból és az erkölcsötökből. Többé nem akarok keresztyénként viselkedni, és nem is fogok!” – jelentette ki a tizennyolc éves Barbara. Miközben az apja próbálta jobb belátásra bírni, Barbarában egyre nőtt a neheztelés… A könyv egyedülálló a tekintetben, hogy végre egy nagyon súlyos konfliktusról szóló beszámolót mindkét fél leírásában elolvashatunk, s így beleláthatunk, mennyire különböző módon vagyunk képesek megélni ugyanazt a szituációt. Jack és Barbara Miller elbeszéli, milyen úton jutottak el a fájdalmas konfliktusoktól az örömteli kibékülésig. Szülőknek egyenesen „kötelező olvasmány”!

Jim Petersen: Falak nélküli gyülekezet (KIA, 2017)

A szerző a Navigators veterán misszionáriusaként mély bibliai látással és évtizedes, hús-vér tapasztalattal ír a gyülekezet lényegéről, feladatáról és a gyülekezetépítés kísértéseiről. A könyv nagy előnye, hogy nem módszereket és felszínes strukturális változásokat kínál, hanem alapvető fordulatot szeretne hozni a gyülekezetről alkotott szemléletünkben. Visszavezetni bennünket az egyház bibliai felfogásához, és ahhoz a szabadsághoz, ami nélkülözhetetlen a gyülekezet küldetésének teljesítéséhez, ami nem más, mint hogy a hitetlen világ számára hegyen épült város legyen. A könyv röviden és lényegre törően tárgyalja az egyházról alkotott különféle teológiai nézeteket, illetve a világunk posztmodern kontextusának alapjellemzőire is kitér. Nemcsak pásztoroknak és vezetőknek, hanem gyülekezeti tagoknak is hasznos olvasmány!

Larry Crabb: Új élet – Valódi szabadság (KIA, 2005)

Teljesítménykényszer vagy valódi szabadság? Üzleties kapcsolat vagy valódi szeretetkapcsolat Istennel? Isten jelenlétében élsz, vagy Isten áldásaiért élsz? A törvény vagy a kegyelem uralma alatt éled az életedet? Mi motivál abban, hogy Jézus követője légy? Larry Crabb könyve ezekkel a kérdésekkel szembesíti mindazokat, akik úgy érzik: „szeretnék én keresztyén életet élni, csak nem igazán sikerül.” Larry Crabb ebben a művében egyszerre száll szembe a keresztyénségben eluralkodó törvényeskedéssel, de az üzleties/fogyasztói szemlélettel is, és valódi alternatívát kínál az Istennel mint mennyei Édesapánkkal való őszinte szeretetkapcsolat felmutatásával. Útkeresőknek, megfáradtak, a „valami itt nincs rendjén” bizonytalan érzésével küzdő keresztyének számára alapmű!

Bolyki László: Kegyelem és kalmárszellem (Álomgyár, 2013)

Ez a könyv a legjobb az evangéliumi lelkiségről a magyar könyvpiacon. Nem a cselekedeteink, vallásos kötelességeink felszínét kapargatja, hanem leér egészen a szívünk mélyéig. Könnyű vele azonosulni, ahogyan feltárja mind a félelmeinket, mind a szégyenérzetünket, és leleplez minden üres vallásosságot és üzleties hozzáállást Istenhez. Ha szeretnél növekedni önmagad megismerésében és a kegyelemből való életben, akkor mindenképpen ajánljuk neked ezt a könyvet. Stílusa lebilincselő, szépirodalmi igényességű, nyelvezete nem kegyes és nem kánaáni – hála Istennek, nem egy újabb száraz, dogmatikus olvasmány a Biblia legfontosabb igazságairól. Nagy öröm, hogy végre valaki úgy ír a kegyelemről, ahogyan az megjelenik az élet húsvér valóságában, könnyek és örömök közt.

Bolyki László: Pedig mi azt hittük (Tameion, évszám nélkül)

Alcíme már önmagában sokatmondó: „Valláskárosultak evangéliuma.” Magamat is így tartom számon, ezért lelkileg szomjasan vágtam bele az olvasásába. Nem okozott csalódást… És mennyire igaz! Hány és hány olyan elképzelés él a fejünkben, ami pontosan olyan, mint az emmausi tanítványok (hamis) meggyőződése arról, milyennek is kellene lennie a Messiásnak! Pedig mi azt hittük… „ilyen és ilyen lesz az életünk Istennel és a Megváltóval!” Elábrándoztunk arról, hogy keresztyén rocksztárok leszünk, vagy épp püspökök, nagy teológusok vagy csak szimplán élünk majd, mint Marci Hevesen dolgos kis feleségünkkel és öt csudaszép hívő gyermekünkkel… Aztán egészen máshogy alakult. Váratlan tragédiák, a lelkünket szinte teljesen felemésztő hiányok, és egy (téves) istenkép, ami összetört bennünk. És közben nem vesszük észre a mellettünk ott bandukoló Feltámadottat, aki nem tágít mellőlünk, hanem finoman, fokozatosan felnyitja a lelki szemünket arra, milyen is a mi mennyei Atyánk valójában. A Lk 24,13-35 bibliai textusából kiindulva, Bolyki Laci végigvezet bennünket egy nagy utazáson a lelkünkön keresztül egészen Isten kegyelméig és szuverén uralmáig.

Nigel Beynon – Andrew Sach: Ássunk mélyebbre! (BKKI, 2022)

A Biblia helyes értelmezése évszázadok óta kihívást jelent minden hívő ember számára. Beynon és Sach rövidre fogott kötete kiváló segítség abban, hogy milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani, ha szeretnénk a „szerző szándéka szerint” olvasni a Szentírást, és nem csak a saját szubjektív értelmezésünket, fixa ideáinkat vagy vágyálmainkat belelátni. Fejezetről fejezetre röviden, világosan és gyakorlatiasan kifejtenek egy-egy hermeneutikai alapelvet, aminek alkalmazása segít bennünket, hogy ne tévedjünk el az adott szakasz megértésében. Olyan alapvető szempontokra hívják fel a figyelmet, mint például a szakasz műfaja, szerkezete, szókincse, szövegkörnyezete, kötőszavai stb., amit mind-mind érdemes figyelembe vennünk, ha az adott rész valódi értelmére vagyunk kíváncsiak. A posztmodern szubjektivizmus világával szemben ez a mű azt képviseli, hogy van objektív értelme a Biblia szövegének, és téves úton járnak azok, akik csak bizonyos verseket kiragadva a saját elképzeléseiket próbálják meg igazolni a Szentírás szavaival.

John C. Lennox: A tudomány valóban eltemette Istent? (Evangéliumi Kiadó, 2008)

A tudomány jelenlegi állása inkább Isten létezésével szembe megy vagy annak irányába mutat? Ha értelmesen elgondolkodunk mindazon, amit az empirikus tudomány elénk tár, az egy intelligens Tervezőt sejtet, vagy elégséges a vak véletlenekre hivatkozni magyarázatképp? John C. Lennox, oxfordi matematikus a fizika, a biológia, az evolúcióelmélet és az információ tudománya felől nézve teszi fel azt a kérdést, vajon igaz-e az a közhely, hogy a „tudomány eltemette Istent”? A válasza határozottan az, hogy nem, sőt… Filozófiai és tudományos értelemben is igényes és kiváló munka. Függetlenül attól, hogy vallásos vagy-e vagy sem, érdemes elolvasni, ha komolyan gondolod, hogy nem akarsz „dogmatikus” lenni Isten tagadását illetően. A tudomány és hit szembeállítása elavult – Lennox könyve ezt is alátámasztja mind filozófiai, mind tudományos értelemben.

Malcolm Smith: Kiégett hívő élet („Jó Hír” Iratmisszió, 2000)

A címével ellentétben egyáltalán nem egy nyomasztó könyv, sőt… A magyar keresztyén könyvpiacon az egyik legjobb, amelyik bemutatja, mit is jelent az evangéliumból, „kegyelem alatt” élni. A kérdésfeltevése pedig mindig időszerű: a keresztyén hívők között is általános  jelenség a kiégés, a lelki megfáradás, aminek a fő oka – a szerző szerint – a keresztyénség törvényeskedő változatában keresendő. „A könyv nem mond ki semmilyen szabályt; nem jelöli ki azokat a lépéseket, amelyek megtételével legyőzhetjük a kiégettséget, hanem magára a válaszra, Istenre hívja fel a figyelmünket.” – idézet a könyv hátoldalán lévő ajánlóból. Reméljük, hogy ez a könyv segítségére lehet minden keresztyén testvérünknek, aki kiégéssel, depresszióval, reménytelenséggel küzd, vagy csak szeretné felfedezni, milyen az apostoli hitet követni.

Brent Curtis – John Eldredge: A Mennyei Lovagregény (KIA, 2003)

„Mit tegyünk, ha egy szép napon arra ébredünk, hogy nem találjuk az utat a szívünkhöz, hogy eltévedtünk az ösvényen, amely Isten jelenlétébe vezet? A Mennyei Lovagregény meghittségét, szépségét és kalandjait maga Isten ágyazta bele a szívünkbe, a legmélyebb vágyaink közé. Suttogó hangja gyerekkorunktól fogva hívogat minket a szív útjára: egy regényes útra, mely tele van intimitással, kalanddal és szépséggel. Ezen az úton azonban lesben áll az ellenség is. Záporozó nyilai mély sebeket vágnak szívünkbe, és az általuk küldött félelmetes üzenetek hamis énképek kialakítására, álarcok viselésére késztetik valós személyiségünket, és elhitetik velünk, hogy a csalóka ábránd nem is létezik, és úgy van jól, ha eltemetjük vágyainkat, és nem veszünk tudomást a kínzó hiányról, a távoli, halkan suttogó hangról… Ebben a hangban maga a mindenható Isten vágyakozik utánunk, ha mi is akarjuk és engedünk neki…” – olvashatjuk a könyv hátoldalán ezt a találó ajánlót, amely egyszerre veti fel a könyv tartalmát, és érzékelteti velünk a stílusát, lelkületét.

Philip Yancey: Csalódás Istenben (KIA, 2007)

Isten igazságtalan? Isten hallgat? Isten elrejtőzött? Ezekkel a kérdésekkel küzd Yancey ebben a művében, amely a szenvedés nagy és fájdalmas kérdését tárgyalja – a szerzőtől már megszokott, megkapó stílusban és szépirodalmi színvonalon. Az Istenben való csalódás tényleg egy olyan elhanyagolt téma, amiről érdemes beszélnünk, beszélgetnünk, főleg azért, mert erről vagyunk a legkevésbé hajlamosak, hiszen vagy már hátat fordítottunk ennek az egész „istenesdinek” a csalódásaink miatt, vagy épp azért, mert úgy véljük, a „jó keresztyén” képéhez nem tartozhat hozzá az „Isten (nyílt) vádolása”. Sokszor azonban épp az Istennel kapcsolatos csalódásaink azok, amik blokkolják a vele való kapcsolatunkat, meg a saját lelki örömünket, felszabadultságunkat is. Már csak ezért sem érdemes elfojtani – amúgy meg Isten úgyis mindenről tud, még amit a szívünk rejtekébe őrizgetünk is róla. Ez a könyv finoman, isteni szeretettel és kegyelemmel nyúl hozzá ehhez az érzékeny témához, és reméljük, hogy eszköz lehet abban, hogy minél többek kiszabaduljanak a szenvedés és a csalódások „lelki börtönéből”.

Timothy Keller: Istennel a szenvedés kohójában (Harmat – Koinónia, 2016)

Keller a rá jellemző teológiai alapossággal és lelkigondozói érzékenységgel tárgyalja az életünk egyik legnehezebb kérdését: a szenvedést. Olyan szempontokat is felvet, ami nem megszokott, például hogy miért éppen az újkori, nyugati kultúra tud a legkevésbé mit kezdeni a szenvedés jelenségével szemben más kultúrákkal vagy korokkal. A könyv szerint szenvedés nélkül igazán mély Istenbe vetett bizalom se létezhet, se valódi önismeret, se valódi empátia mások szenvedésével, se igazi életbölcsesség. És mindez úgy igaz, hogy közben nem a szenvedés magasztalására vagy annak keresésére hív bennünket, nem állítja, hogy megtalálta a „racionális választ” a szenvedés kérdésére, hanem azzal bátorít: Isten egyenesen velünk van „a szenvedés tüzében” Krisztus személyében… Magyar nyelven a szenvedés témájával kapcsolatban jelenleg ez az egyik alapmű.

Timothy Keller: Hit és kételkedés (Harmat – Koinónia, 2013)

Timothy Keller, New York-i lelkipásztorként nem véletlenül foglalkozik egy külön kötetben az Isten mellett felhozható meggyőző érvekkel, hiszen egy olyan kultúrában élünk, ahol már az Isten léte sem egyértelmű. „Keller viták felidézésével, szépirodalmi példákkal, valamint nehezen kikerülhető filozófiai és teológiai érvekkel támasztja alá azt a meggyőződését, hogy bár a hit túlmutat az ész határain, ez nem jelenti azt, hogy ésszerűtlen volna hinni a kinyilatkoztatás Istenében.” – írja a könyv hátoldalán található ajánló. Ez a mű a magyar keresztyén apologetika bevezető, alapokat lefektető írása is lehet, a Fiúság Akadémia is így ajánlja hallgatóinak (is) apologetikai kurzusa során. Olyan nagy érdeklődésre számot tartó témákat tárgyal, mint pl. a hit és tudomány viszonya, a pokol léte, a szenvedés kérdése, a feltámadás, a Biblia megbízhatósága stb.

Neil T. Anderson: A szabadító (KIA, 2002)

Egy maga is sok személyes tapasztalattal rendelkező szerző hívja fel a figyelmünket a sátán és démonainak munkájára abban a nyugati világban, ahol a racionalizmus, a természetfölötti elvi vagy funkcionális tagadása még a konzervatív evangéliumi gyülekezetekbe is olyannyira beszivárgott, hogy hajlamosak – hitvallásos/dogmatikai szinten nem, csak a gyakorlatban – teljesen negligálni ezt a kérdést. Általában a karizmatikus teológia és gyülekezetek foglalkoznak a démonvilággal, de ők gyakran mindenféle emberi hagyománnyal egészítik ki az evangélium hitét, amivel felhígítják a keresztyén örömhír tartalmát és gyengítik annak erejét, illetve olyan félelmet és „démonközpontúságot” ültetnek el a hívők szívében, ami nem egészséges. Ez a mű attól egyedülálló, hogy igyekszik hagyományképzéstől és félelemkeltéstől mentesen, az evangéliumra, a hívő ember istenfiúságára koncentrálva tárgyalni a démonok okozta jelenségeket az életünkben, és segíteni bennünket abban, hogy mi magunk hogyan élhetjük meg vagy mások életében hogyan segíthetjük a Krisztusban elnyert szabadságunk megtapasztalását, amely nemcsak a bűnre, hanem az ördög minden munkájára is érvényes.

Gayle D. Erwin: A Jézus-stílus (Golgota Kiadó, 2011)

Erwin könyve egy olyan „krisztológiai” mű, amely nem marad meg egy elvont, teológiai szinten, hanem igazán szívhez szólóan ír Jézus személyéről. Ráadásul egy olyan „szemüvegen” keresztül mutatja be őt, ami az ortodox krisztológiának része ugyan, de meglehetősen elhanyagolt nézőpont: mit jelent Jézus „szolgai mivolta”? Ez az aspektus viszont arra is jó, hogy evangéliumközpontúan tudjon írni Krisztus személyéről, megtartva azt a hangsúlyt, hogy nem az az igazán lényeges, amit mi teszünk Istenért, hanem amit ő tett értünk. Az Istennel való kapcsolat hangsúlyát is megtartva, ugyanakkor a követés radikalizmusáról sem megfeledkezve ír a keresztyén életről – gyakorlatiasan, olvasmányosan, és mégse felületesen. A legfontosabb gyümölcse az lehet ennek a könyvnek, hogy újra Jézusra emeli a lelki tekintetünket, hogy gyönyörködni tudjunk jellemében, szeretetében, hozzánk való hűségében.

Dane Ortlund: Szelíd és alázatos (KIA, 2022)

Végre egy olyan keresztyén könyv, ami nem emberközpontú, nem azzal foglalkozik, nekünk mi a dolgunk, hanem tényleg Jézus személyiségére, jellemére irányítja a lelki tekintetünket. Krisztológiai mű, de nem a kettős természet megfejthetetlen titkát próbálja meg mégis megfejteni, hanem Jézus azon tulajdonságainak bemutatására teszi a hangsúlyt, ami a hétköznapjaink világában szintén jócskán számítanak: az alázatára, a kedvességére, a szeretetére, az irgalmára. Tőle nyugszik meg a hívő emberek szíve, és nem attól, hogy nekünk milyen „kötelességeink” vannak vele szemben…